Egy nagyon megható történet

Az általam ismert legszomorúbb történetek közé tartozik Gelerté, a hűséges vadászkutyáé. Gelert volt a kedvenc kutyája a 13. századi walesi hercegnek, Nagy Llewelynnek. Egy nap a Caernarvonshire-ban, Beddgelerten lévő kastályban Gelert nem vett tudomást a vadászatra hívó jelről. Llewelyn sajnálkozva bár, de nélküle indult vadászni. Amikor hazaért, Gelert, -véres orral- üdvözölte gazdáját. A herceg alig egyéves fiacskájára gondolt: csak nem bántotta őt Gelert? Rohant a dajkához, s a bölcsőt felborítva találta. Mindenütt vér volt. Haragtól és féjdalomtól felbőszülve rontott ki a szobából, előrántotta kardját, és gondolkodás nélkül Gelertbe döfte. Csak ezután hallotta meg a gyenge sírástm mely a bölcső alól jött. Ahogy alánézett, megpillantotta fiát, teljes sértetlenségben-mellette egy hatalmas farkas teteme feküdt. Gelert mentette meg a fia életét. Ez a szívszorító történet ihlette William Robert Spacer versét:

,, Ó, mily fájdalom gyűlt Llewelynben

Hogy mindenre fényderült

Hű kutyája ordas ellenében

Óvta féltett kincsét önzetlenül…”

Vajon valóban igaz ez a szívszorító történet? Ha a látogató Beddgelertbe megy, mely walesi nyelven azt jelenti, hogy „ Gelert sírja” , még ma is láthatja azokat a kőhalmokat, melyeket feltehetőleg Llewelyn herceg építtetett minden idők leghűségesebb kutyája tiszteletére.

Ennek a történetnek világszerte megvannak a variánsai Franciaországban egy agár és egy sólyom mentett meg egy kígyótól egy gyereket-hasonlóan szomorú végkimenetellel. Létezik egy rokontörténet az indiánok körében is, ahol szintén kutyát vádoltak meg.