A b�k�k

   A k�t�lt�ek k�z� tartoz� b�k�k b�re nem ny�jt v�delmet a kisz�rad�s ellen, ez�rt ezeknek az �llatoknak �lland�an �lland�an v�zre, nedvess�gre van sz�ks�ge. A legt�bbj�k v�zben �l �s csak n�h�ny faj pr�b�lkozott azzal, hogy elszakadjon a v�zt�l. A viszonylag sz�raz k�r�lm�nyek k�z�tt �l�k a nappalt �regekbe, f�ldbe�sva v�szelik �t, �s csak �jjel akt�vak. A tr�pusi es�erd�ben sz�mos b�kafajjal tal�kozhatunk, mivel itt minden nap esik az es�, magas a p�ratartalom. A b�k�k az�rt tartoznak a k�t�lt�ek oszt�ly�ba, mert �let�k els� fele szorosan a v�zhez k�t�tt, viszont kifejlett �llatk�nt m�r nincsenek annyira v�zhezk�tve. M�r t�bb, mint 300 milli� �ve jelen vannak a f�ld�n. Pet�vel szaporodnak. �k az egyetlen gerincesek, akiknek k�zvetett fejl�d�s�k van. A pet�b�l kib�j� ebihalak pocsoly�kban �s m�sfajta vizekben �lnek. Kopolty�val l�legeznek. El�sz�r kifejl�dik a k�t mells� l�b, azt�n a h�ts�k �s a t�d�. A b�k�k sokf�le �llatnak ny�jtanak �lelmet, �s nagyon hasznos �llatok. Megeszik a sz�nyogokat, legyeket �s m�s rovarokat.

   Teh�t a b�k�k, a sarki ter�leteket kiv�ve, az eg�sz f�ld�n megtal�lhat�k, nem hi�nyzanak egyetlen f�ldr�szen sem, �ppoly kev�ss� valamely sz�less�gi vagy magass�gi �vben s az egyenl�t�i orsz�gokban �rik el legnagyobb fejletts�g�ket.

A b�k�k t�bb, int 1000 fajjal b�szk�lkedhetnek. Ezek k�z�l 3 legismertebb:

-        ny�lm�reg b�ka: �l�nk sz�n�vel jelzi, hogy m�rgez� �s nem j� �z�

-        darwin-b�ka: ennek a b�k�nak el�g szokatlan a szaporod�si m�dja. A n�st�ny lerak 20-30 pet�t, �s amikor a porontyok m�r majdnem kikeltek, a h�m felnyal�bolja �ket, �s lenyeli. A papa hangh�lyagj�ba ker�lnek �s amikor m�r el�rik azt az �llapotot, hogy a porontyoknak m�r csak farokcsonkjuk van, kiengedi �ket

-        rep�l� b�ka: ezek a b�k�k f�n �lnek. �jszaka sz�csk�kre vad�sznak. Ak�r 2 m�ternyit is k�pesek ugrani

Mint sok m�s �llat, a b�k�k is j�val hamarabb megjelentek a F�ld�n, mint az ember, �s ha tov�bbra is ilyen j�l alkalmazkodik akkor k�nnyne lehet, hogy t�l is �l benn�nket…