Zsirf
A zsirfok a gerincesek trzsbe, az emlsk osztlyba, s a nvnyevk rendjbe tartoznak.Pros ujj patsok, krdzk.
Az afrikai szavannk jellegzetes llatai. Kisebb falkkban lnek, de szeretnek egytt legelni antilopokkal, zebrkkal, gnkkal, ugyanis gy sokkal kisebb annak az eslye, hogy a ragadozk elkapjk ket. Tbb szem, tbb fl s tbb orr-tbbet lt, tbbet hall, s tbbet szagol. Ha mgis kzel kerl egy ragadoz, ers rugsval akr mg egy oroszln koponyjt is betrheti. De mg gy is jut tpllk a ragadozknak, ugyanis gyenge, beteg s reg llatok mindig akadnak. Ezek nem brjk tartani a lpst a tbbiekkel, s ezzel a sorsuk megpecsteldik. Minden zsirfnak egyedi a szrzetmintja, ez lca a ragadozkkal szemben.
Magassga elrheti az 5 mtert is. Hta lejt, mivel mells lbai hosszabbak, mint a htsk. Nyaka hossz gy a magassabb fk lombjt is elri. Brmilyen furcsa, ugyanannyi csigolybl ll (7), mint a mienk, csak ppen nagyobbakbl. Szarva fokozatosan vlt t porcos llagbl csontoss. Mikor iszik, mells lbait sztteszi, gy knnyebben jut a vzhez. A hmek tesstmege elrheti a 800 kg-ot, mg a nstny 550-700 kg.
Az ivarrettsget a hm 3,5 vesen, a nstny 4-5 vesen ri el. A nstny 450-460 napig vemhes, ezutn rendszerint egy utdot hoz vilgra. A kizsirf slya 50-70 kg, magassga egy felntt ember: kb 170 cm. A nstny llva elli meg kicsinyt, amelyik kis id mlva rendkvl vkony lbain mr kveti anyjt.
Tnyek rviden:
Nv: zsirf
lhely: szavanna
Tpllk: nvnyek
Vemehssg:440-460 nap
Utd: 1, nagyritkn 2
Sly: hm: 800 kg, nstny: 550-700 kg
Magassg: akr 5-6 mter
|