Szívfacsaró történet
Minden idők leghűségesebb kutyája a kis akye terrier, melyet Bobbynak hívtak. Még kóbor kölyökkutyakorában fogadta örökbe egy skót pásztor, akit mindenki Auld Jock néven ismert. Ők ketten elválaszthatatlanok lettek. Aztán 1858-ban Auld Jocj meghalt, s Bobby a következő 14 éven át őrizte gazdája sírját éjjel-nappal, napsütésben, hóesésben. Mindennap csak egyszer hagyta ott a sírt, hogy betérjen a helyi kávéházba, a Traill’s-be, ahol korábban gazdájávan ettek. A jószívű szakácsok mindig adtak neki egy kis süteményt, amit magával vitt, és gazdája sírja mellett fogyasztott el.
A helybéli gyerekek játszottak vele néha, ő pedig vidáman bolondozott velük a sírkövek közt, aztán visszatért gazdája nyugvóhelye mellé. Odaadása megindította az edinburghi emberek szívét, és építettek egy speciális ólat a temetőbe Bobbynak, hogy ott melegedni tudjon a zord skót télben. Amikor aztán 1892-ben végelgyengülésben elpusztult, közvetlenül szeretett gazdája mellé temették.
Az Edinburghi Huntley Múzeumban még mindig látható Bobby nyakörve és tálkája, mint ahogy a szobra is a Candlemaker soron. Bobby szép faragott emlékművét egy nagy ivókúttal látták el - Kutyák részére! |