A sivatag hajja
A tevk a patsok rendjbe s a teveflk csaldjba tartoznak. Emlsk. Nem vletlenl kaptk a sivatag hajja nevet. Rendkvl jl alkalmazkodtak a zord, bartsgtalan sivatagi ghajlathoz. Tves az a feltevs, hogy a ppjukban vizet raktroznak. Ugyanis zsrt. Ezt hasznljk fel akkor, amikor nincs tpllk a kzelben. Ennek ksznheten azok a tevk, amik nincsenek munkba fogva, akr hetekig is kibrjk vz nlkl. Sok-sok ht utn azonban nagyon legyenglnek s 135 liter vizet is megisznak. Hossz szempilljuk arra j, hogy ne menjen homok a szemkbe. Ugyanilyen feladatot lt el az sszezrhat orrlyuk is. Szles, puha patjuk abban segt, hogy ne sllyedjenek el a homokban. Testhmrskletket szablyozni tudjk, ez segt abban, hogy kevesebbet prologtassanak. Ds szrzetk nappal hvsen, jjel melegen tartja ket. Nem vlogatsak, mg a szrs, tsks nvnyeket is megeszik. Az ember szlltsra, teherhordsra hasznlja ket. Sajnos hsukat is megeszi, brbl ruht ksztenek. Tejt megisszk.
A tevknek 2 fajuk ltezik: a dromedr s a ktpupu teve. Marmagassguk 180-230 cm, slyuk 300-650 kg. Kb. 37 kg-osan szletnek. Elfordulnak Afrika, zsia s Ausztrlia sivatagjaiban. Szabadon kevesebb l, mint fogsgban. Sajnos az llatkertek, cirkuszok legtbbszr nem t biztostjk nekik a megfelel krnyezetet, gy k sem lnek boldogan. A tevk nem szeld termszetek, gyakran idegesek. Ilyenkor harapnak, kpkdnek. De azrt gondoljcsak bele! Ha te lennl rabszolgamunkra knyszertve nem utlnd rte az embereket???????????? |