Bikaviadal

avagy cirkusz a v�g�h�don

Aligha van, aki ne hallott volna m�g a bikaviadalokr�l, esetleg m�r r�szt is vett rajta. A nagy trad�ci�nak �rvend� bikaviadal Spanyolorsz�ghoz k�t�dik, de m�s orsz�gokban is �zik: Eur�p�ban p�ld�ul Portug�lia, valamint Franciaorsz�g n�h�ny Spanyolorsz�ggal hat�ros vid�ke, de a spanyolok �r�ks�gek�nt latin-amerikai orsz�gok nagy r�sz�ben is m�g mindig nagy n�pszer�s�gnek �rvend ez az esem�ny. Azt azonban v�gk�pp kevesen tudj�k, hogy a m�lt sz�zad elej�n m�g haz�nkb�n is folytak k�s�rletek arram hogy meghonos�ts�k ezt a kegyetlen sz�rakoz�st.

Annak ellen�re, hogy sokan l�ttak m�r bikaviadalt, a l�nyeg�r�l �s a menet�r�l keveset tudunk. Ez ad�dik tal�n abb�l is, hogy a mi be�ll�totts�gunk m�s, mint ezek� az orsz�gok�. Nyaral�s alkalm�val a turista ell�togat egy ilyen esem�nyre, megn�zi mint �lm�nyt (ha ezt egy�ltal�n �lm�nynek lehet nevezni, szerintem nem), de nem v�lik a rabj�v�. Ett�l elt�r�en a spanyolokn�l teljesen m�s a trad�ci� e tekintetben: nagy �nnepek alkalm�val �ri�si az �rdekl�d�s, de egy�bk�nt is im�dj�k ezt a rendezv�nyt. Pedig a bel�p�jegyek �rai nem a legolcs�bbak: 10-100 Euro k�z�tt mozognak, �s el�re meg kell v�s�rolni, mert a rendezv�ny napj�ra m�r elkelnek.

A bikaviadalok m�r az v. sz�zadt�l odmertek Spanyolorsz�g ter�let�n, de mai form�juk �s cerem�ni�juk Pedro Romero nev�hez f�z�dik. � teremtette meg a civiliz�ltabb spanyol st�lust, ezen bel�l is a Sevillai Iskol�t. A madridi nevezetess�gek k�z�tt szerepel a Plaza del Torro de Las Ventas: a sevillai mellett ez az egyik legh�resebb l�tes�tm�ny Spanyolorsz�gban, k�zel 20000 n�z� a befogad�k�pess�g�k. A nagyobb ar�n�k rendelkeznek l�togat� m�zeummal is. Az ar�n�k egy�bk�nt eg�sz Spanyolorsz�g-szerte megtal�lhat�k, de m�g a m�lt sz�zad elej�n mindenhol rendeztek viadalokat is, m�ra csak a nagyobb v�rosokban m�k�dnek �lland� jelleggel. A kis helyi ar�n�kban csak �vente egy-k�t, jeles �nnepeken tartanak viadalt.

N�gyen egy ellen:Ahhoz, hogy valaki t�nyleg meg�rtse milyen kegyetlens�get, szenved�st �s f�jdalmat kell �t�lnie a bik�nak, tal�n �rdemes bemutatni r�szletesen ezt az esem�nyt. Minden bikaviadalon- amit spanyolul Corrida del Torros-nak neveznek- hat bika ker�l „kiv�gz�sre”. Ezeket kifejezetten bik�k teny�szt�s�re szakosodott farmokr�l szerzik be. A farmok k�z�tt is van sorrend, �s lehet v�logatni, hogy honnan rendelj�k a legjobb p�ld�nyokat. A farmokon a bik�kat 3-4 �ves korukig tartj�k teljesen szabad tart�sban a legel�k�n, am�g el nem �rik a 400-600 kg-os s�lyt.

A torre�dorokat spanyolul matadoroknak nevezik (ez annyit jelent: �l�), de az �rthet�s�g kedv��rt maradjunk a torre�dot sz�n�l. A Vadon magazinabn �gy sz�molt be az egyik tud�s�t�:

„ Bennem, am�g �l�ben nem l�ttam ilyen viadalt, teljesen t�ves k�p �lt err�l az esem�nyr�l: jeles�l az, hogy a torre�dor menegy az ar�n�ba, �s megk�zd a bik�val. R� kellett azonban j�nn�m, hogy ez k�zel sem �gy van.”

Minden torre�dornak van egy n�gyszem�lyes csapata (cuadrilla). A csapatban a legmagasabb term�szetesen maga a torre�dor, aki aranysz�n� ruh�t visel, a csapat m�sik h�rom tagja pedig a seg�dei; nekik rangt�l �s tapasztalatt�l f�gg�en ez�st, illetve k�k vagy z�ldesbarna ruha j�r. Egy bikaviadalon h�rom ilyen csapat van, �s mindegyik csapatnak k�t bik�val kell elb�nni. A bikaviadal l�tv�nyos cerem�ni�val j�r: bevonul�s, zene, f�v�zenekat stb.

A lovak is szenvednek: Amikor a bik�t beengedik az ar�n�ba, hagyj�k, hogy fusson n�h�ny k�rt egy, kicsit d�h�ngje ki mag�t. Ilyenkor a k�zd�k mindegyike a v�d� deszkafalak m�g�tt rejt�zik. Miut�n a bika kiss� megnyugodott, a seg�dek �s a matador el�b�jnak a falak m�g�l, �s megpr�b�lj�k b�sz�teni, ingerelni a bik�t, ezzel is tov�bb f�rasztva az �llatot. Egy kis id� m�lva (kb. 5 perc) egy cseng� jelz�s�re bej�n k�t picador, a l�ndzs�s lovasok. A l�ndzs�jukat puy�nak nevezik. A lovak szeme be van k�tve, hogy ne riadjanak meg a bik�t�l. A bika term�szetesen ezeket az �j, mozg� lovasokat n�zi ki mag�nak, �s r�gt�n nekik rohan, �gy a l�ndzs�s ember a l�ndzsa hegy�t a bika marj�ba tudja sz�rni.

A bika tort�r�ja tulajdonk�ppen ezzel kezd�dik. A m�sik szenved� f�l a l�. B�r m�r a lovakat vastag b�rv�rtezettel v�dik, m�g �gy is el�fordul, hogy a bika led�nti a lovast. A 40-50 km/h sebess�ggel rohan� �llat, melynek s�lya 500-600 kg, komoly s�r�l�st tud okozni. Miut�n a picadornak siker�lt sebet ejteni a bika marj�n, a cseng� hangj�ra a lovasok kivonulnak az ar�n�b�l. b�rv�rtezettel v�dik, m�g �gy is el�fordul, hogy a bika led�nti a lovast. A 40-50 km/h sebess�ggel rohan� �llat, melynek s�lya 500-600 kg, komoly s�r�l�st tud okozni. Miut�n a picadornak siker�lt sebet ejteni a bika marj�n, a cseng� hangj�ra a lovasok kivonulnak az ar�n�b�l. Most a torre�doron �s csapat�n a sor, hogy tov�bb f�rassz�k a bik�t, a v�r�s mulet�t lobogtatva, mik�zben a marj�n v�rz� bika ide-oda szaladg�l, �s tov�bb f�rad. Azt m�r nem is �rdemes eml�teni, hogya bika nem a v�r�s sz�nre, hanem a mozg�sra reag�l. A torre�dor sz�m�ra ez a legvesz�lyesebb m�velet az eg�sz viadalon, mert itt t�nyleg minden v�delem n�lk�l le�� szembeker�lnie a bik�val, hogy a marj�ba sz�rja a banderill�t. Egy bik�ba h�rom p�r banderill�t kell belesz�rni. Term�szetesen a besz�rt banderill�k tov�bbi f�jdalmat, valamint v�rz�st okoznak az �llatnak, �s tov�bbi nyaki izmokat gyeng�tenek.

M�sz�rl�s karddal: Amikor a bika m�r teljesen kimer�lt, akkor ker�l sor a v�gs� kimenetelre, a bika meg�l�s�re vagy lesz�r�s�ra. Tulajdonk�ppen az �sszes eddigi produkci� ennek a pillanatnak dolgozta ki a helyzetet. Ekkorra ugyanis a bika �sszes nyaki izma annyira meggyeng�l, hogy m�r nem k�pes a fej�t magasan tartani, csak teljesen el�reszegezve, k�zel a f�ldh�z. Ki van m�r mer�lve a sok rohan�st�l, ingerl�st�l �s v�rvesztes�gt�l. Ekkor tud a torre�dor olyan helyzetbe ker�lni, hogy kardj�val megadhassa a kegyelemd�f�st az �llatnak: ez t�bbnyire szemb�l t�rt�nik, �s a bika marj�n�l besz�rt kardnak a mellkason kereszt�lhatolva a sz�vet kell el�rnie. Ilyen sz�r�s azonban ritk�n akad: a legt�bb esetben valamilyen okn�l fogva a kard megakad, ami tov�bbi k�nt jelent a bika sz�m�ra, ugyanis az elakadt kard t�bbnyire �jabb s�lyos s�r�l�st okoz, p�ld�ul t�d�v�rz�st, ami k�s�bb fullad�sos hal�lhoz vezet.Term�szetesen a torre�dor t�bbsz�r is pr�b�lkozik a sz�r�ssal, �s bizony nagyon sok esetben harmadik-negyedik pr�b�lkoz�s ut�n sem siker�l a megfelel� helyre d�fni a kardot. Ha a bika �sszeesik �s m�g mindig �l, akkor a seg�dek egy k�l�nleges t�rrel elv�gj�k a nyakcsigoly�it, amit�l azonban csak megb�nul az esetleg m�g �l� �llat.

Mint a fentiekb�l kider�l, az eg�sz viadal, amely bik�nk�nt kb. 20-25 percig tart, arra van kihegyezve, hogy a bik�t kif�rassz�k, valamint nyakizmait is meggyeng�ts�k, ugyanis csak leengedett fej� bik�t tud megsz�rni a torre�dor. Am�g id�ig eljutnak, addig a bika kem�nyen megszenved: rengeteg f�jdalmat okoznak neki, �s komoly v�rvesztes�get. A kim�lt bik�t h�rmas �szv�rfogathoz k�tik, �s egy k�rt t�ve vele az ar�n�ban, kih�zz�k a minden ar�na m�g�tt k�zvetlen�l kialak�tott ………-ra. Itt lev�gj�k a f�l�t �s a fark�t, amit a torre�dor kap meg, v�g�l  pedig feldolgozz�k, �s kim�rik a k�rny�k h�sboltjai sz�m�ra.

Ha a bika gy�z:A bikaviadaloknak l�tezik egy m�sik form�ja is, az �gynevezett Rejoneo. Ez a lovas bikaviadal, melyben a l� teljes m�rt�kben r�szt vesz. A bikaviadalok eredetileg ilyenek voltak, csak ezut�n alakultak ki a gyalogos viadalok. A Rojeno fogyasztja a lovakat is: egykor a spanyol ar�n�ban t�bb l� pusztult el, mint bika.

Ha a bika gy�z:Az, hogy a bika ker�lj�n ki a viadal gy�ztesek�nt, sajnos nagyon ritka, kiv�teles eset.. R�szben az�rt, mert az �szt�neire hallgat� �llatot k�nny� kiismerni.Term�szetesen a torre�dorok is moderniz�l�dnak: ritk�bbak az eles�sek, elcs�sz�sok, ugyanis a XVII. Sz�zadi d�szes ruh�zatot ma m�r szeges sportcip�k eg�sz�tik ki. Egykor annak a bik�nak, aki legy�zte a torre�dort, megkegyelmeztek. Ma m�r ez sajnos nem �gy van: ha egy bika meg�li a torre�dort, m�g az anyj�t is lev�gj�k a farmon, nehogy t�bb ilyen ut�dot hozzon a vil�gra…

H�dolat Katal�ni�nak! M�r t�bb �llatv�d� szervezet is c�lul t�zte ki a bikaviadalok felsz�mol�s�t. 1985 �ta folyik a szervezett tiltakoz�s. Spanyolorsz�gmegmozdultak az �llatv�d�k �s t�bb akci�jukkal k�vetelik a kegyetlen rendezv�nyek besz�ntet�s�t- �gy t�nik ez id�ig kev�s sikerrel. A bikaviadal tov�bbra is j� �zlet, a turist�k ezreit vonzza, �s nem mell�kes, hogy Spanyolorsz�gban komoly hagyom�nya van, komoly kult�ra alakult ki k�r�l�tte. �rdemes  megeml�teni, hogy ak�rcsak a futballban, �ves bajnoks�g van a torre�dorok sz�m�ra, akik val�s�gos szt�rok. T�v�csatorn�k k�zvet�tik ezeket az esem�nyeket, �s a h�rekben mindenhol c�moldalon kapnak helyet a bikaviadalok.

Az �llatv�d� mozgalom eddig csak egyetlen kezdeti sikert tudhat maga m�g�tt: a katal�n parlament 2004-ben elfogadott egy hat�rozatot, amelyben Katal�ni�t �s ezen bel�l Barcel�n�t bikaviadalellenes v�rosnak nyilv�n�totta. Ez a siker nem v�letlen�l Katal�ni�ban sz�letett, ahol am�gy is mindenben igyekeznek m�sk�pp d�nteni, mint Spanyolorsz�g m�s r�szein- ugyanakkor ez a hat�rozat is megker�lhet�, hiszen Katal�ni�ra spanyol t�rv�nyek �rv�nyesek, ott pedig szabad viadalokat rendezni.

Nagyon sok h�ress�g is a bikaviadalok elleni fell�p�k t�bor�t er�s�ti, mint p�ld�ul �szents�ge a Dalai L�ma, sir Paul McCartey vagy dr. Jane Goodall. Persze gyorsan felt�nik, hogy a nevek k�z�tt nem tal�lunk spanyolokat- tal�n nem v�letlen�l. Mi t�bb, olyan h�ress�gek �lnek-halnak a bikaviadal�rt, mint pl. a Real Madrid futvabbilst�ja, Raul. Val�sz�n� m�g sok id�nek kell eltelnie addig, am�g az e t�ren kem�ny trad�ci�val rendelkez� Spanyolorsz�gban v�gleg m�zeimba ker�lnek a bika�l� l�ndzs�k, �s kev�sb� kegyetlen sportesem�nyeknek adj�k �t v�r�ztatta homokjukat az utols� ar�n�k.

V�lem�nyem: kimondhatatlanul kegyetlen barmok ezek az emberek, �s m�g j�hogy nincs es�lye a bik�nak, hiszen rengeteg mindenben azok a h�lye barom emberek vannak f�l�nyben. �gy nagyon k�nny�. Ez egy�ltal�n nem dics�s�g, hogy legy�zik a bik�t! Ink�bb ellenkez�leg! Egy �jabb jele az ember m�rhetetlen gy�vas�g�nak, kegyetlens�g�nek. De egyszer �gyis megkapj�k a b�ntet�s�ket… Csak v�rj�tok ki a v�g�t!