Skorpió
A skorpiók az ízeltlábúak törzsébe, a pókszabásúak rendjébe tartoznak. A pókszabásúak 50.000, míg a skorpiók 600 fajjal büszkélkedhetnek. A legősibb, ma is élő szárazföldi állatok közé tartoznak. Már több ,mint 400 millió éve élnek a Földön. Közeli rokonai, a tengeri skorpiók (180 cm-esek voltak!) 200 millió éve kihaltak.
A világos homokszínű fajok élőhelye a sivatag, a fekete, sötétebbeké pedig a bozótos erdős vidék. Rendkívül szívósak, az ember számára halálos radioaktív sugárzást lényegtelen károsodással vészelik át. Étlapjuk főleg rovarokból, pókokból, és más ízeltlábúakból áll, azonban a nagyobb fajuk akár gyíkokat, rágcsálókat is elfoghatnak. A táplálékot általában ollóikkal megragadják, a nagyobbakat méregtövisükkel megbénítják. NEM szándékuk embert ölni, ha ez megtörténik az csupán védekezés. EZ SOSEM A SKORPIÓ HIBÁJA!
A nőstények nagyobbak, teltebb potrohúak, mint a hímek. Álelevenszülő: a kifejlett egyedek peterakás közben átszakítják a peteburkot. Egy hétig az anyjuk hátán utaznak, aki saját zsákmányából eteti őket. A kicsik először fehér színűek, csak sorozatos vedlések után lesznek olyanok, mint szüleik.
A tapogatóláb két utolsó íze ollóvá alakult, benne a méregmirigyvezetékkel. Az európai fajok ártalmatlanok, India, Mexikó, Észak-
-Afrika viszont élőhelyet nyújt a halálos mérgű fajoknak is.
A veszélyesség nem függ össze a mérettel. A 24 cm-es skorpió korántsem biztos, hogy veszélyesebb a 6-7 cm-es skorpiónál. A legveszélyesebb fajok közé tartozik a 20 cm-es afrikai skorpió.
A skorpió nagyon hasznos állat, lényeges pusztítást végez a vándorsáskák között több hasznot téve a természet javára, mint ellene.
|