Skorpi�

   A skorpi�k az �zeltl�b�ak t�rzs�be, a p�kszab�s�ak rendj�be tartoznak. A p�kszab�s�ak 50.000, m�g a skorpi�k 600 fajjal b�szk�lkedhetnek. A leg�sibb, ma is �l� sz�razf�ldi �llatok k�z� tartoznak. M�r t�bb ,mint 400 milli� �ve �lnek a F�ld�n. K�zeli rokonai, a tengeri skorpi�k (180 cm-esek voltak!) 200 milli� �ve kihaltak.

    A vil�gos homoksz�n� fajok �l�helye a sivatag, a fekete, s�t�tebbek� pedig a boz�tos erd�s vid�k. Rendk�v�l sz�v�sak, az ember sz�m�ra hal�los radioakt�v sug�rz�st l�nyegtelen k�rosod�ssal v�szelik �t. �tlapjuk f�leg rovarokb�l, p�kokb�l, �s m�s �zeltl�b�akb�l �ll, azonban a nagyobb fajuk ak�r gy�kokat, r�gcs�l�kat is elfoghatnak. A t�pl�l�kot �ltal�ban oll�ikkal megragadj�k, a nagyobbakat m�regt�vis�kkel megb�n�tj�k. NEM sz�nd�kuk embert �lni, ha ez megt�rt�nik az csup�n v�dekez�s. EZ SOSEM A SKORPI� HIB�JA!

   A n�st�nyek nagyobbak, teltebb potroh�ak, mint a h�mek. �lelevensz�l�: a kifejlett egyedek peterak�s k�zben �tszak�tj�k a peteburkot. Egy h�tig az anyjuk h�t�n utaznak, aki saj�t zs�km�ny�b�l eteti �ket.  A kicsik el�sz�r feh�r sz�n�ek, csak sorozatos vedl�sek ut�n lesznek olyanok, mint sz�leik.

   A tapogat�l�b k�t utols� �ze oll�v� alakult, benne a m�regmirigyvezet�kkel. Az eur�pai fajok �rtalmatlanok, India, Mexik�, �szak-

-Afrika viszont �l�helyet ny�jt a hal�los m�rg� fajoknak is.

   A vesz�lyess�g nem f�gg �ssze a m�rettel. A 24 cm-es skorpi� kor�ntsem biztos, hogy vesz�lyesebb a 6-7 cm-es skorpi�n�l. A legvesz�lyesebb fajok k�z� tartozik a 20 cm-es afrikai skorpi�.

   A skorpi� nagyon hasznos �llat, l�nyeges puszt�t�st v�gez a v�ndors�sk�k k�z�tt t�bb hasznot t�ve a term�szet jav�ra, mint ellene.